GYakran Ismételt Kérdések az Eitv-ről

Mi a törvény célja?
A törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék.

Ki az adatfelelős?
Az adatfelelős az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett.

Ki az adatközlő?
Az adatközlő az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi.

Mi az a közzététel?
A közzététel a törvényben meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele.

Kire vonatkozik az elektronikus közzététel kötelezettsége?
A Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzések Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rádió és Televízió Testület. Az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv, így különösen a minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, az országos hatáskörű szerv, a központi hivatal, a minisztériumi hivatal, az országos kamara, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal, a jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek.

Mi a teendő, ha nem saját honlapon teszi közzé az adatokat az adatfelelős?
Az adatokat nem a saját honlapon közzétevő adatfelelős a közzéteendő adatokat az adatközlőnek továbbítja, amely gondoskodik az adatoknak honlapon való közzétételéről, és arról, hogy egyértelmű legyen, az egyes közzétett közérdekű adat melyik szervtől származik, illetve melyikre vonatkozik. Az adatközlő gondoskodik a honlap adatok közzétételére alkalmas kialakításáról, a folyamatos üzemeltetésről, az esetleges üzemzavar elhárításáról és az adatok frissítéséről. A közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről, az adatközlőnek való megküldéséről. A megküldött adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért és az adatok frissítéséért az adatközlő felel. Az adatfelelős és az adatközlő belső szabályzatban állapítja meg a kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

Mi az általános közzétételi lista?
Az Eitv. mellékletében megtalálható lista, amelyen szereplő adatokat valamennyi közzétételre kötelezett szerv köteles közzétenni.

Mi a különös közzétételi lista?
Egyes ágazatokra, valamint a közfeladatot ellátó szervtípusra vonatkozóan jogszabály által meghatározott lista, amely további közzéteendő, közérdekű adatokat tartalmaz.

Mi az egyedi közzétételi lista?
A közfeladatot ellátó szerv vezetője – az adatvédelmi biztos véleményének kikérésével -, valamint jogszabály a közfeladatot ellátó szervekre, azok irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre vagy azok egy részére kiterjedő hatállyal további kötelezően közzéteendő adatkört határozhat meg az egyedi közzétételi listában.

Mi az a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke?
Az egységes közadatkereső rendszer működésének (keresésének) alapjául szolgáló adatokat a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke tartalmazza, amelyben a gazdasági és közlekedési miniszter összegyűjti a szervek által készített, a közérdekű adatokat megjelenítő közzétételi egységeket leíró adatokat.

Mi az az egységes közadatkereső rendszer?
A törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekű adataihoz való egységes szempontok szerinti elektronikus hozzáférést és az adatok közötti keresés lehetőségét a gazdasági és közlekedési miniszter által működtetett egységes közadatkereső rendszer biztosítja.

Mi tartozik a jogszabály-előkészítés nyilvánosságához?
Közzé kell tenni a jogszabályt előkészítő minisztérium vagy országos hatáskörű szerv honlapján az egyeztetés állapotának megjelölésével a jogalkotásról szóló törvényt, valamint a kormány ügyrendje alapján véleményezésre bocsátott jogszabályalkotásra irányuló koncepciókat, jogszabálytervezeteket, a miniszteri rendeletek tervezeteit, a tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseket vagy szakmai indoklásokat. A közzétett jogszabálytervezetek elérhetőségét tartalmazó közös adatbázis a kormányzati portálon működik. A jogszabályt előkészítő minisztérium honlapján a vélemények, javaslatok fogadásának lehetőségét meg kell teremteni, továbbá meg kell jelölni a véleményadásra nyitva álló határidőt. A jogszabály előkészítője mérlegeli a véleményezők észrevételeit, és az észrevételekről, valamint az elutasított észrevételek esetében (a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével) az elutasítás indokairól összefoglalót készít, melyet honlapján közzétesz.

Mi tartozik a törvényalkotás nyilvánosságához?
Az Országgyűlés honlapján közzéteszi a törvényjavaslatokat, a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó, az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szereplő dokumentumokat (módosító javaslatokat, kapcsolódó módosító javaslatokat, a bizottsági ajánlásokat, valamint az egységes javaslatot) a törvényjavaslat plenáris ülésen folytatott általános vitájáról, részletes vitájáról, záró vitájáról, a módosító javaslatokról való határozathozatalról, valamint a zárószavazásról készített jegyzőkönyvet azon bizottsági ülések jegyzőkönyveit, amelyeken az adott bizottság a törvényjavaslattal foglalkozott.

Mi tartozik a jogszabályok nyilvánosságához?
A Magyar Közlöny nyomtatott változatának oldalhű digitális másolatát a nyomtatott változat megjelenésének napján közzé kell tenni olyan letölthető formátumban, amely a többszörözés során is biztosítja az illetéktelen módosítás elleni védelmet. A Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményében az önkormányzati rendeletek kivételével az adott napon hatályos valamennyi jogszabály hatályos szövegének az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben, az állami irányítás a Magyar Közlönyben közzétett egyéb jogi eszköze hatályos szövegének az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben történő közzététele valósul meg. A jogszabálygyűjtemény biztosítja a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei számára, címére, valamint szövegében történő keresés lehetőségét. A helyi önkormányzat jegyzője az önkormányzat rendeletét a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg elektronikusan a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjén keresztül az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak megküldi. Az önkormányzati miniszter gondoskodik a rendeletek közzétételéről az erre a célra fenntartott honlapon.

Mi tartozik a bírósági határozatok nyilvánosságához?
A Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek a törvényben meghatározott bírósági határozatok. A gyűjteményt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala teszi közé. Közzé kell tenni a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák által az ügy érdemében hozott határozatokat, a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben az ügy érdemében hozott határozatokat, ha a felülvizsgált határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak a közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatok anonimizált digitális másolatát is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak a jogegységi határozatokat, az elvi bírósági határozatokat, kollégiumi véleményeket, elvi döntéseket és kollégiumi állásfoglalásokat. A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. A határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.

Mikortól kell a törvényt alkalmazni?
A bírósági határozatok nyilvánosságára vonatkozó része 2007. július 1-jén lép hatályba.
A megyei önkormányzatok és az 50 000-nél nagyobb lakónépességű városok a törvényt 2007. január 1-jétől, az egyéb helyi önkormányzatok, továbbá az egyéb közfeladatot ellátó szervek 2008. július 1-jétől alkalmazzák.
Minden más szerv a törvényt 2006. január 1-jétől köteles alkalmazni.