1. A közzétételi kötelezettség, adatközlő és adatfelelős személye
A törvény szerint a közzétételi kötelezettséget az adatok internetes honlapon való hozzáférhetővé tételével kell teljesíteni, amelynek teljesítése során az adatfelelős igénybe veheti a törvény szerint is nevesített adatközlő közreműködését.
A külön adatközlőnek az a jelentősége, hogy ez esetben a közzététellel kapcsolatos törvényi előírások első számú felelőse már nem minden esetben az adatfelelős, a nevesített adatközlői kötelezettségek nem teljesítése esetén elsődlegesen az adatközlő köteles helytállni.
Erre figyelemmel azok a szervek is, akik nem jogosultak adatközlőt igénybe venni, megtehetik ugyan, hogy pl. külső erőforrást vonnak be a honlap üzemeltetésébe, az adatok közzétételének szerkesztésébe, de függetlenül attól, hogy ezt milyen jogcímen veszik igénybe (pl. kiszervezés, üzemeltetés, szolgáltatás), az adatok közzétételével kapcsolatos minden kötelezettség teljesítéséért a törvény szerint továbbra is az adatfelelős tartozik helytállni.
Éppen ezért fontos megvizsgálni, hogy miként is húzható meg a felelősséghatár az adatfelelős és adatközlő között, illetve mely adatfelelős milyen adatközlőt vehet igénybe.
2. Az adatfelelős és adatközlő közötti feladatmegosztás
A szabályozás szerint külön adatközlő igénybevétele esetén is az adatfelelős köteles az adatokat elkészíteni, azokat pontos és naprakész állapotban tartani, valamint az egyes adatokat a 18/2005. IHM rendeletben foglaltakra figyelemmel kialakított tagolásban (közzétételi egységekben) az adatközlőnek megküldeni.
Ha e kötelezettségeit teljesíti, a megküldött adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és a közzétett adatok megküldöttek szerinti frissítéséért már az adatközlő felel.
Ugyancsak az adatközlő feladata ekkor már biztosítani, hogy az adatközlő által közzétett adatok megegyezzenek az adatfelelős által megküldött adatokkal, valamint az adatközlő köteles biztosítani azt, hogy a több adatfelelős által megküldött adatok közül jól elkülöníthetőek legyenek, hogy melyik kire vonatkozik, kitől származik.
Ha egy adatfelelős külön adatközlőt vesz igénybe, akkor az adatközlő lesz természetesen az, akinek gondoskodnia kell a közzétételi honlappal kapcsolatos, a későbbiekben részletezett kötelezettségekről, így a honlap IHM rendelet szerinti kialakításáról, a végrehajtási rendelet szerinti üzemeltetéséről, hozzáférési védelméről és naplózásáról.
Az adatfelelős és adatközlő közötti felelősségi viszony fontos kérdése még, hogy miként is juttathatja el az adatfelelős az adatközlőhöz az adatokat, illetve közzététel előtt mit is köteles az adatközlő ellenőrizni az átadott adatokon.
A Kormányrendelet szerint az adatokat az adatfelelős döntése szerint elektronikus úton vagy adathordozón juttatja el az adatközlőhöz, azaz ha technikailag az adatfelelős nem képes az adatokat teljes egészében elektronikusan eljuttatni az adatközlőhöz, átadhatja azokat CD-n, floppyn vagy más adathordozón is. Az adatközlő pedig egyedül annyit köteles vizsgálni, hogy az átadott adatok az előírt formátum szerinti követelményeknek megfelelnek-e. Ha azok nem felelnek meg, jogosult az átadott adatokat visszaadni. Más szempontok szerint is ellenőrizheti az átadott adatokat, de erre nem köteles, és ha más szempontok szerinti eltérést észlel, ezt mindössze jelezheti
az adatfelelősnek. Azt, hogy a közzétett adatok azonosak-e az átadott adatokkal, valamint azt, hogy a közzétett adatok mennyire pontosak, időszerűek, stb. szintén csak az adatfelelős köteles ellenőrizni.
Lényeges szabály, hogy a fenti rendelkezésektől az adatfelelős és az adatközlő eltérhet, mégpedig a felek közös megállapodásával, illetve – ha irányítási viszonyban van a két szerv –az ezt szabályozó utasítással. Ilyen feladatmegosztó megállapodás vagy utasítás alapján lehet csak a jogszabályi kötelezettségeket ténylegesen az adatközlő és adatfelelős közötti viszonyra, azok műszaki és szakmai felkészültségére szabni.
Ha azonban a két szerv nem tud eltérően megállapodni (vagy az adatközlő, mint irányító szerv nem határozza meg ezt eltérően az utasításban), a fentiek szerinti jogszabályi felelősség-megosztás lesz irányadó.
E fenti kötelezettségek hasonló módon irányadóak a közadatkereső működtetéséhez szükséges leíró adatok (metaadatok) esetében is, azaz a különbséggel, hogy a törvény szerint eltérő megállapodás (utasítás) hiányában alapvetően az adatfelelős köteles a metaadatokat elkészíteni (305/2005. Kormányrendelet 14. §).
A műszaki megvalósítás miatt persze ez inkább úgy valósul meg, hogy ténylegesen a közadatkereső működtetője keresi meg e leíró adatok lekérdezése ügyében az egyes adatfelelősöket. A kormányrendelet szerint egyébként, ha az adatfelelős jelezte, hogy a leíró adatokat nem saját maga kívánja elérhetővé tenni a közadatkereső számára, hanem az adatközlője útján (és erről vele megállapodott vagy ezt utasítás szabályozza), akkor a közadatkereső rendszere értelemszerűen az adatközlőt fogja közvetlenül megkeresni.
3. Az adatközlő nélküli közzététel
Nem vehetnek igénybe külön adatközlőt az országos illetékességű közigazgatási szervek, a közigazgatási hivatalok és a törvény 33. § (2) bekezdésében nevesített más, kiemelt közhatalmi szervek.
E szerveken kívül bárki dönthet úgy, hogy igénybe vesz adatközlőt, de ekkor is csak meghatározott szűk „körből” lehet adatközlőt választani:
a) a közzétételre köteles adatfelelős szervek közös társulása (a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti társulások, a helyi önkormányzatok társulásai vagy többcélú kistérségi társulás, stb.),
b) az adatfelelős felügyeletét, szakmai irányítását vagy működésével kapcsolatos koordinációt ellátó szerv.
A Kormányrendelet az egyértelműség miatt önálló nevet adott annak az adatfelelősnek, aki nem vesz igénybe adatközlőt, hanem saját maga tesz eleget az adatközlőnél nevesített kötelezettségeknek is: ez a “saját honlapon közzétevő”.
A Kormányrendeletben foglaltakra is tekintettel a törvény azonos pontjában nevesített (Infotv. 33. § (3) bekezdés), az ún. központi honlapon való közzététel önmagában nem teszi a központi honlap fenntartóját adatközlővé, hiszen ez csak egy automatizált műszaki lehetőség az adatfelelősök számára, ami a jogi felelősséget nem érintheti, mert csak a meghatározott tárterületre feltöltött adatok elérhetőségét biztosítják (hasonlóan a tárhely szolgáltatókhoz).
Bizonyos kötelezettségeket természetesen a Kormányrendelet szerint, ilyen esetben a központi honlapot üzemeltető miniszter is átvesz, így ő biztosítja a központi holnap folyamatos elérhetőségét, az üzemzavar elhárítását, a naplózással és a hozzáférési védelemmel kapcsolatos kötelezettségeket.
Azok a közoktatási intézmények, amelyek a törvény szerint a közzétételi kötelezettségüknek úgy tehetnek eleget, hogy a közoktatási jogszabályokban meghatározott információs rendszerhez szolgáltatják az ott meghatározott adatokat, lényegében nem tartoznak a törvény hatálya alá, tehát az ő esetükben sem beszélhetünk adatfelelősről vagy adatközlőről.
4.A honlapon való közzététel: a honlap kialakítása
A honlapon való közzététellel kapcsolatos szabályok egyik része a honlap kialakításával, másik része pedig a honlap üzemeltetésével kapcsolatos.
A honlap kialakításával kapcsolatos szabályok közül ki kell emelni azt az általános kormányrendeleti kötelezettséget, hogy a honlapnak “széles körben elterjedt eszközökkel” olvashatónak kell lennie, beleértve a vakok és gyengén látók által használt eszközöket is.
Szintén az olvashatóságot hivatott biztosítani az IHM rendelet azon előírása is, hogy az egyes közzétett adatokat összefoglaló megjelenítési egységeket (dokumentumokat, a végrehajtási rendeletek szóhasználatával: “közzétételi egységeket”) olyan dokumentum formátumban kell közzétenni, ami azok széles körű olvashatóságát biztosítja.
Ennek értelmében a jogszabályok nem korlátozzák a közzétett adatok tényleges forrását, megjelenítési formáját, hiszen az lehet a közismert html, pdf vagy akár Microsoft Word formátumú dokumentum is.
A honlappal kapcsolatos másik alapvető szabályt szintén az IHM rendelet rögzíti, eszerint a közfeladatot ellátó szervek honlapjának nyitóoldalán el kell helyezni egy Közérdekű adatok menüpontot, amely már a közzétételre előírt adatokat, az azokat megjelenítő közzétételi egységeket vagy az ezekre hivatkozásokat tartalmazza.
Ahhoz, hogy az érdeklődő állampolgárok magasabb szinteken azonos szerkezeti egységeken belül találhassák meg az egyes közzétett adatokat, az IHM rendelet előírja ennek a jegyzéknek a magas szintű tagolását is.
Ez a tagolás azonban csak a törvény melléklete által meghatározott általános közzétételi lista szerinti adatok körében bír feltétlen kötelező erővel.
Az ágazati jogszabályok által esetlegesen előírt ún. különös közzétételi listákon (Infotv. 37. § (2) bekezdése), illetve jogszabályok vagy a szerv vezetői által meghatározott egyedi közzétételi listákon szereplő adatok (Infotv. 37. § (3) bekezdése) körében csak annyit ír elő az IHM rendelet, hogy ha az ilyen listákban meghatározott adatoknál az 1. melléklet szerinti tagolás értelmezhető, akkor kell azt alkalmazni. Az állampolgárokat ugyanis nem érdekli, hogy a közzétett adatokat milyen lista írta elő, ezért célszerű lehetőség szerint az adatok egységes tartalmi megjelenítése.
Mindazonáltal ez erősen függ a közzéteendő adatok körétől, ezért itt nem lehet minden esetben az IHM rendelet 1. melléklete szerinti besorolást alkalmazni.
A közadatkereső működőképessége miatt azt is biztosítani kell, hogy egy adott közzétételi egységet és annak tartalmát egyértelműen meghatározza az ún. URL címe.
Csak e korlátozás mellett használható közzétételi egységként aktív vagy dinamikus tartalmú dokumentum, mivel nem megengedhető, hogy egyazon URL cím által beazonosított közzétételi egység más és más tartalmat adjon.
Ez igaz az aktualizált dokumentumokra is, tehát mindaddig, amíg fennáll a közzétett adatok archívumban tartásának kötelezettsége, nem lehet ugyanazt az URL-t más, akár csak az aktualizált változatot tartalmazó dokumentumra felhasználni.
Ez alól egyetlen kivétel van: ha téves közzétett adat jelenik meg, mivel azt a közadatkereső számára nem lehet elérhetővé tenni, ez esetben a javított adatot tartalmazó közzétételi egység URL címe azonos lehet az eredeti, még hibás adatot tartalmazó közzétételi egység URL címével.
Ez nem zárja ki az, hogy az adatok közzétételi egysége egy adatbázisból történő lekérdezésre hivatkozzon, de ez esetben a közadatkereső által használt metaadatokat erre a hivatkozó közzétételi egységre kell megadni.
Alapvetően a szervek maguk határozzák meg, hogy mely közzéteendő adatot milyen közzétételi egységben kívánnak megjeleníteni, mivel csoportosítják őket, de ennek van néhány korlátja.
A törvény mellékletében meghatározott általános közzétételi listák szerinti adatok kapcsán az IHM rendelet fogalmaz meg egy ilyen korlátot.
Az IHM rendelet 2. melléklete különféle közzétételi „mintaegységeket” határoz meg arra, hogy milyen adatokat is kell önálló közzétételi egységbe belefoglalni.
A szerv az IHM rendelet 2. melléklete szerinti bontásnál „kisebb részletekben” (több közzétételi egységben) is közzéteheti az előírt adatokat, itt egyedül arra kell figyelnie, hogy jól áttekinthető legyen a végeredmény.
A 2. melléklet csak azt mondja meg, hogy mit nem lehet egyazon közzétételi egységben elhelyezni, hiszen ennek hiányában egy szerv úgy is eleget tehetne a közzétételi kötelezettségének, hogy az összes létező adatot egyetlen dokumentumban (közzétételi egységben) jeleníti meg. Ez esetben egy közzétételi egység lesz, aminek a leíró adatait ugyan nagyon gyorsan el lehet készíteni, mégsem lesz érdemben használható a közadatkereső, hiszen megfelelő metaadat hiányában nem fog tudni találatot kiadni az adott szerv közzétett adatairól (közzétételi egységeiről).
Az IHM rendelet 2. melléklete tehát nem kíván útmutatót adni arra, hogy milyen adatsorokat jelenítsenek meg a közzétételi egységeken belül, hiszen pl. egy nagyobb szervezetnek több ügyfélkapcsolatról is meg kell adnia az elérhetőségi adatait, több szervezeti egység ábrája lesz, stb.
A 2. melléklet ezért a közzétételi egységek összetétele szempontjából szigorú tilalmat fogalmaz meg, más szempontokból azonban a melléklet ténylegesen csak egy minta, értelmezési segédlet.
Ez a korlátozás azonban szintén nem akadálya annak, hogy több, eltérő közzétételi mintaegységhez tartozó adatot behivatkozzanak egy másik közzétételi egységben, de ez esetben a hivatkozott önálló – a közzétételi mintaegység szerinti összevonási korlátot betartó közzétételi egységekben már egyébként is külön megjelentek az adatok, amelyekről már készült önálló metaadat is.
Az ágazati jogszabályok által esetlegesen előírt ún. különös közzétételi listákon (Infotv. 37. § (2) bekezdése) szereplő adatok közzétételi egységeire vonatkozóan az IHM rendelet nem tartalmaz korlátozást, de az Infotv. alapján nem zárható ki, hogy maga az ágazati jogszabály megfogalmazzon ilyen követelményeket.
A közadatkereső minél szélesebb körű elérhetőségét hivatott biztosítani az a kormányrendeleti hivatkozás, miszerint a honlapon linket kell biztosítani az egységes közadatkeresőre.
5. A honlapon való közzététel: a honlap üzemeltetése
A honlap üzemeltetésével kapcsolatos előírások többsége biztonsági jellegű.
Ezek közül kiemelkedik a naplózási kötelezettség: az adatközlő
köteles naplózni az adatok közzétételével, eltávolításával vagy helyesbítésével kapcsolatos események bekövetkeztének dátumát, időpontját, valamint a közreműködő felhasználó (operátor) nevét.
Biztosítani kell mind a közzétett adatok, mind a fentiek szerint létrejövő naplóállomány hozzáférési védelmét, valamint azokról rendszeres biztonsági másolatot is kell készíteni (a közzétett adatok esetén csak akkor, ha a helyreállítás egyébként nem vagy aránytalan költségekkel volna biztosítható.)
Ha a honlapon közzétett adatok mégis megsemmisülnének, a helyreállítás nem egyedül az adatközlő felelőssége, mivel a Kormányrendelet szerint a helyreállításban az adatfelelős köteles az adatközlővel együttműködni, szükség esetén az adatokat számára újra átadni.
6. A közzétett adatok archívuma
A törvény melléklete meghatározza, hogy az egyes általános közzétételi lista szerinti adatokat milyen időközönként kell frissíteni, és frissítés esetén mennyi ideig kell megőrizni a korábbi (már nem aktuális) adatokat.
Ezeket a már nem aktuális adatokat a törvény szóhasználata szerint „archívumba” kell helyezni, és ott a megőrzési idő alatt továbbra is elérhetővé kell tenni („archívumban tartás”).
Az archívumbeli adatok elérésekor (pl. az archív közzétételi egységekben) fel kell tüntetni, hogy az adat már nem aktuális, miért nem aktuális (téves adatot javítottak vagy csak időszerűtlenné vált), mikortól nem aktuális, illetve, hogy hol érhető el az aktuális adat.
Ha az archív adatok megőrzési ideje lejárt, ezeket az adatfelelős átadja Közadat Program (Nemzeti Infokommunikácós Szolgáltató Zrt.) részére, így az adatok megőrzéséről a továbbiakban ott gondoskodnak.
Természetesen, ha a közzétett adatok egyben iktatott iratok (pl. az adatközlő iktatja az adatfelelőstől átvett adatokat), akkor ettől függetlenül a levéltári anyag védelmére vonatkozó szabályozás szerint kell gondoskodni az adatokat tartalmazó iratok megőrzéséről.
7. A közzétételi kötelezettség nem teljesítéséért való felelősség
A törvény nem határozott meg külön szankciót a rendelkezései nem teljesítése esetén, adott esetben azonban a kötelezettségek nem teljesítése még fegyelmi vagy akár büntetőjogi felelősséget is keletkeztethet.
Ezek érvényesítésének elősegítése végett a Kormányrendelet előírja, hogy a szerv saját belső ellenőrzése keretein belül is köteles évente vizsgálna a törvény végrehajtásának mikéntjét a szervnél, és erről egy jelentést készíteni a szerv vezetője részére.
Ez nem jelenti természetesen azt, hogy ezt a vizsgálatot egy önálló, első ellenőrzés nevű vagy funkciójú szervezeti egységnek kell végrehajtania, csak azt, hogy az ellenőrzést a szervnek saját kezdeményezésére kell végrehajtania.
8. A közzétételi szabályzat
A Kormányrendelet kifejezetten előírja, hogy a szervek kötelesek egy közzétételi szabályzatot készíteni. A közzétételi szabályzatnak kell részletesen meghatároznia a közzétételi kötelezettség teljesítésének szervezeten belüli szabályait, így különösen a szervezetre lebontva az egyes elvégzendő feladatokat, az ahhoz tartozó munkaköröket, ezek együttműködését.
Ha az adatközlő és az adatfelelős így dönt, közös közzétételi szabályzatot is létrehozhatnak, amelyben a szervezeten belüli viszonyokon kívül már értelemszerűen rendelkezni kell az adatközlő és adatfelelős közötti feladatmegosztásról is.
Ha az adatközlő és az adatfelelős ilyen közös szabályzat létrehozásáról dönt, ez értelemszerűen tartalmilag azonos lesz a feladatmegosztó megállapodással vagy utasítással is (lásd a 2. pontot), de nem szükségszerű, hogy aki ilyen feladatmegosztó megállapodást köt, az egyben közös közzétételi szabályzatot is hozzon létre.
9.Az adatközlő vagy adatfelelős megszűnése esetén követendő eljárás
A Kormányrendelet a végrehajthatóság elősegítése végett rögzíti, hogy amennyiben az adatközlő jogutóddal megszűnik, a jogutódja köteles az adatfelelőssel felvenni a kapcsolatot abból a célból, hogy egyeztessék a jogutódlás miatt együttműködésükben szükségessé váló esetleges változásokról.
Ha jogutódlás esetén több jogutód lesz (pl. eltérő feladatok más-más szervekhez kerülnek), a jogelőd megszűnésének tényén és jogalapján kívül a jogutód közzétételi honlapján még azt is meg kell jelölni, hogy mely adatok körét mely jogutód teszi közzé.
Az adatfelelős jogutód nélküli megszűnése esetén a közzétett és az archív állományban lévő adatokkal a 6. pontban írtakkal azonos módon kell eljárni, azaz az adatokat átadják a Közadat programnak.
